Mi történne, ha a napelemünk felesleges energiáját nem egyszerűen visszatáplálnánk a hálózatba, hanem virtuálisan átadhatnánk a szomszédnak, egy családtagnak vagy egy energiaközösség másik tagjának? Néhány éve ez még futurisztikus elképzelésnek tűnt. Ma már az európai szabályozás is ebbe az irányba halad, miközben a szükséges mérési és vezérlési technológia jelentős része már Magyarországon is rendelkezésre áll.
Képzeljünk el egy teljesen hétköznapi helyzetet.
Egy családi ház napelemes rendszere délben éppen 4 kW-tal többet termel, mint amennyit az épület felhasznál. Néhány házzal arrébb egy másik család klímát használ, elektromos autót tölt vagy éppen főz, és ugyanabban a pillanatban 3 kW villamos energiát vételez a hálózatból.
Fizikailag az első ház által betáplált energia a villamos hálózat törvényeinek megfelelően a hálózaton oszlik el, és lokális termelés–fogyasztás esetén jelentős részben már a környéken kialakulhat az egyensúly.
Gazdaságilag azonban jelenleg egészen más történet játszódik le.
Az egyik háztartás betáplál.
A másik háztartás vételez.
A két tranzakció elszámolása jellemzően egymástól függetlenül történik.
De mi történne, ha a rendszer pontosan tudná, hogy ugyanabban az időszakban ki mennyit termelt és ki mennyit fogyasztott – majd a két oldalt virtuálisan össze tudná kapcsolni?
Ezt nevezzük villamosenergia-megosztásnak.
És 2026-ban ez már egyáltalán nem pusztán futurisztikus elképzelés.
A magyar villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (VET) ma már külön fogalomként definiálja a villamosenergia-megosztást.
A szabályozás szerint aktív felhasználó vagy energiaközösség által termelt villamos energia más felhasználó vagy energiaközösség részére a közcélú hálózaton vagy magánvezetéken keresztül is értékesíthető vagy átadható.
Ez rendkívül fontos változás.
A jog már nem kizárólag azt a klasszikus modellt látja, amelyben van egy erőmű, egy kereskedő és egy fogyasztó.
Megjelent az aktív felhasználó, az energiaközösség, az aggregálás, a villamosenergia-megosztás, valamint több speciális közösségi elszámolási modell fogalma is.
Magyarországon ráadásul már külön szabályozás létezik a társasházi energiaközösségekre, ahol a helyben termelt energia közösségen belüli felhasználása negyedórás mérési adatok alapján is elszámolható.
Az (EU) 2024/1711 irányelv már kifejezetten bevezeti az energiamegosztáshoz való jog koncepcióját.
Az európai modell szerint háztartások, kis- és középvállalkozások, közintézmények és más jogosult végfelhasználók aktív felhasználóként vehetnek részt az energiamegosztásban.
A megújuló energia megosztása történhet magánmegállapodás alapján, jogi személyen keresztül vagy akár egy harmadik szereplő, úgynevezett energiamegosztás-szervező segítségével.
Ez a szervező az uniós szabályozási koncepció szerint többek között kezelheti:
Ez azért különösen érdekes, mert ezek jelentős része pontosan olyan informatikai és energetikai funkcionalitás, amelyre egy modern energiakezelő platformot fel kell építeni.
Az uniós szabályozás egyik legérdekesebb része, hogy az energiamegosztást nem kizárólag előre rögzített százalékok alapján képzeli el.
Az energiát a fogyasztási profilok között statikus, változó vagy dinamikus számítási módszerrel is fel lehet osztani.
Ez gyakorlatilag megteremti az algoritmikus energiaközösség lehetőségét.
| 30 háztartás | éppen többletenergiát termel |
| 45 háztartás | éppen villamos energiát fogyaszt |
| 20 háztartás | akkumulátoros energiatárolóval rendelkezik |
| 10 háztartás | elektromos autót tölt |
| Több rendszer | távolról szabályozható inverterrel vagy fogyasztóval rendelkezik |
Egy intelligens rendszernek nem feltétlenül előre kell eldöntenie, hogy „A termelő energiájának 30%-a B-é, 40%-a C-é”.
A megosztás folyamatosan változhat.
Egy algoritmus figyelembe veheti például:
Egy virtuális energiaközösség működésénél két különböző adatréteget érdemes megkülönböztetni.
A hivatalos pénzügyi elszámolás alapját az elosztói és elszámolási rendszer által elfogadott hiteles mérési adatok jelentik. A jelenlegi magyar közösségi modellekben már megjelent a negyedórás idősoros elszámolás.
Egy intelligens energiaközösség irányításához azonban nem feltétlenül elegendő negyedóránként megtudni, hogy mi történt. A rendszernek lehetőség szerint már közben látnia kell a termelési és fogyasztási folyamatokat.
A GreenHESS Kft. által fejlesztett ADA P1 Meter akár 10 másodperces frissítési gyakorisággal képes a kompatibilis villamos fogyasztásmérőből érkező adatokat továbbítani a HMKE.APP rendszer felé.
Így a platform nem csak a negyedóra végén tudja meg, hogy mi történt.
Gyakorlatilag folyamatos képet kaphat arról, hogy:
A hivatalos elszámolás tehát történhet a hiteles negyedórás adatok alapján, miközben a negyedórán belül a HMKE.APP folyamatosan figyelheti és optimalizálhatja a közösség működését.
Ez technológiailag óriási különbség.
A valós idejű mérés önmagában még csak megmutatja, hogy mi történik az energiarendszerben.
A következő szint az, amikor a rendszer már beavatkozni is képes.
A GreenHESS fejlesztési irányában ezt a szerepet töltheti be többek között az ADA485, amely kompatibilis inverterek és energiatárolók kommunikációját és vezérlését teszi lehetővé.
Például egy közösségi algoritmus dönthet úgy, hogy az egyik háztartás akkumulátorát egy adott időszakban nem tölti tovább, egy másik akkumulátort viszont elkezd tölteni, mert ott várható később nagyobb fogyasztás.
Vagy negatív villamosenergia-piaci ár esetén növelheti a helyi fogyasztást, míg magas ár vagy hálózati csúcs esetén csökkentheti a hálózatról történő vételezést.
Itt jelenik meg az egész koncepció talán legérdekesebb része.
A jövő energiaközössége valószínűleg nem egyszerűen napelemekkel rendelkező fogyasztók csoportja lesz.
Sokkal inkább egy virtuális erőműhöz hasonló decentralizált energiarendszer.
Egy megfelelő platform segítségével ugyanaz a közösség képes lehet:
Ezen a ponton már nem egyszerűen energiamegosztásról beszélünk.
Egy decentralizált energiapiaci infrastruktúráról beszélünk.
A magyar szabályozás létrehozta a társasházi energiaközösség speciális modelljét.
Itt az ugyanazon társasházi összekötő berendezéshez kapcsolódó felhasználási helyek közösen használhatják fel a társasházban termelt villamos energiát.
A szabályozás két speciális elszámolási megoldást is lehetővé tesz:
| Modell | Lényege |
|---|---|
| Diszkontált RHD-visszatérítés | A helyben termelt és ugyanazon időintervallumban helyben elfogyasztott energia után meghatározott rendszerhasználati díjelemekből visszatérítés járhat. |
| Megosztási hozzárendelés | A termelt energia negyedórás időintervallumokban a közösség résztvevőihez rendelhető, és ebből korrigált idősoros mérési adat keletkezik. |
A szabályozás indulásakor a diszkontált rendszerhasználati díjvisszatérítés számításánál alkalmazott százalékos érték 99%, és a meghatározott feltételek mellett 2027. december 31-ig üzembe helyezett HMKE esetén ez a paraméter 120 hónapon keresztül változatlan.
Sokat hallani arról az elképzelésről, hogy például azonos hálózati körzeten belüli energiamegosztás esetén teljes rendszerhasználatidíj-mentességet kellene biztosítani.
A kérdés ennél árnyaltabb.
Az európai szabályozás költségalapú hálózati díjakkal számol. Ugyanakkor az Európai Bizottság (EU) 2026/1007 ajánlása már kifejezetten arra ösztönzi a szabályozó hatóságokat, hogy a helyi energiamegosztás hálózati hatásának értékelésekor vegyék figyelembe a hálózati topológiát, és ezt a költségalapú hálózati díjak alkalmazásánál is használják fel.
Más hálózati igénybevételt jelenthet, ha az energia lokálisan, egy szűk elosztói hálózati területen belül egyensúlyozódik ki, mint amikor nagyobb hálózati távolságokon keresztül kell a termelést és a fogyasztást kiegyenlíteni.
A jövő egyik logikus modellje ezért nem feltétlenül a „nulla RHD”.
Sokkal inkább egy hálózathasználat-érzékeny, költségalapú rendszerhasználati díj.
Ha egy energiaközösség képes bizonyíthatóan növelni a helyi önfogyasztást, csökkenteni a hálózati csúcsterhelést és rugalmasan reagálni a rendszer igényeire, akkor ennek gazdasági értéke is lehet.
Nézzünk egy erősen leegyszerűsített, kizárólag szemléltető számítást 100 kWh megosztott energiára.
| Hálózati vételezés feltételezett teljes ára | 70 Ft/kWh |
| Termelő hagyományos betáplálási ellenértéke | 5 Ft/kWh |
| Közösségi energia feltételezett ára | 20 Ft/kWh |
| Feltételezett változó hálózati költség | 25 Ft/kWh |
| Szereplő | 100 kWh pénzügyi eredménye |
|---|---|
| „A” termelő | 500 Ft bevétel |
| „B” fogyasztó | 7 000 Ft költség |
| Szereplő | Pénzmozgás | Eltérés a hagyományos modelltől |
|---|---|---|
| „A” termelő | 2 000 Ft bevétel | +1 500 Ft |
| „B” fogyasztó | 2 000 Ft energia + 2 500 Ft hálózati költség | 2 500 Ft megtakarítás |
A fogyasztó teljes költsége ebben az egyszerűsített modellben 4 500 Ft lenne a hagyományos 7 000 Ft helyett.
Most képzeljük el azt a későbbi modellt, amelyben a bizonyítottan lokális hálózathasználat miatt a változó hálózati költség például csak 5 Ft/kWh.
Itt kezd igazán látványossá válni az energiaközösség gazdasági potenciálja.
Nem elegendő azt mondani, hogy „A” háztartás egy nap alatt termelt 10 kWh-t, „B” pedig ugyanazon a napon elfogyasztott 10 kWh-t.
A villamosenergia-rendszer számára az is meghatározó, hogy mikor történt a termelés és mikor a fogyasztás.
Ha „A” 12:00 és 12:15 között 3 kWh-t táplál be, miközben „B” ugyanebben a negyedórában 2 kWh-t fogyaszt, a két energiamennyiség időben összeilleszthető.
Ha „B” azonban csak este használja fel ugyanezt az energiát, akkor már szükség van valamilyen időbeli áthidalásra:
Éppen ezért válik kulcskérdéssé a valós idejű mérés, az energiatárolás és az automatizált vezérlés.
Részben már igen.
És ez lényegesen optimistább válasz, mint amit néhány évvel ezelőtt adhattunk volna.
A klasszikus magyar energiaközösség a hatályos szabályozás alapján egyesület, szövetkezet vagy nonprofit gazdasági társaság formájában működhet.
Elsődleges célja nem egyszerűen a pénzügyi haszonszerzés, hanem környezeti, gazdasági vagy szociális közösségi előny biztosítása.
Az energiaközösségről a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nyilvántartást vezet, és bizonyos energetikai tevékenységek külön engedélyhez vagy további piaci szereplők bevonásához kötöttek.
Az energiamegosztás során keletkező kiegyenlítetlenségek kezelését, a mérlegköri felelősséget, a megfelelő mérési és adatcsere-folyamatokat ugyancsak rendezni kell.
Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden energiaközösségnek önállóan kell teljes villamosenergia-piaci infrastruktúrát működtetnie.
A szükséges feladatok egy része megfelelő kereskedőre, aggregátorra, mérlegkör-felelősre vagy más jogosult piaci szereplőre delegálható.
Az energiaközösségek kapcsán gyakran elhangzik, hogy azok kizárólag azonos utcai kisfeszültségű transzformátor mögött működhetnek.
A szabályozás ennél összetettebb.
A magyar VET a megújulóenergia-közösség tényleges irányításánál olyan hálózati földrajzi feltételt is meghatároz, amely szerint az azt ténylegesen irányító tagok felhasználási helyeinek csatlakozási pontjai és a közösség erőművének vagy tárolójának csatlakozási pontjai ugyanazon nagy/középfeszültségű transzformátorállomási körzetben helyezkednek el.
Technológiai oldalról nézve egy modern energiaközösségi rendszer három egymásra épülő rétegre bontható.
Sok energiaközösségi projekt a következő sorrendben indul:
A GreenHESS esetében ennek jelentős része már ma is létező technológiai alapokra épül.
| Technológia | Szerep |
|---|---|
| ADA P1 Meter | Nagy gyakoriságú fogyasztási és betáplálási telemetria |
| HMKE.APP | Felhőalapú adatgyűjtés, feldolgozás, megjelenítés és automatizálás |
| ADA485 | Inverterek és energiatárolók integrációja, valamint kompatibilis rendszerek vezérlése |
Vagyis nem egy energiaközösséghez próbálunk nulláról technológiát építeni.
Van egy működő technológiai infrastruktúránk, amelyből energiaközösségi rendszer építhető.
Ez nagyon nem ugyanaz.
Az Európai Bizottság 2026-os Citizens Energy Package csomagja alapján Európában már több mint 8 000 energiaközösség működik.
A Bizottság szerint az energiaközösségekben telepített megújuló kapacitás 2030-ra akár 90 GW nagyságrendet is elérhet, ami akár 25–30 millió háztartás számára teheti lehetővé közösségi megújulóenergia-termelés előnyeinek kihasználását.
A 2026-os európai ajánlások ráadásul több olyan elemet is ösztönöznek, amely közvetlenül egy digitális energiamegosztási platform irányába mutat:
Egy új energiapiaci szegmens és egy új digitális infrastruktúra formálódik.
Meglepő módon ma már nem elsősorban technológia hiányzik.
Sokkal inkább néhány piaci és szabályozási építőelem teljes körű kialakítása.
Ideális esetben szinte semmit a háttérben zajló bonyolult folyamatokból.
Pontosan ez az a pont, ahol egy bonyolult energetikai rendszerből valódi tömegtermék lehet.
Néhány éve még azt mondtuk volna:
Hipotézis.
2026-ban azonban már egészen más a helyzet.
A legnagyobb akadály ma már nem az, hogy meg tudjuk-e mérni az energiát.
Nem az, hogy képesek vagyunk-e néhány másodpercenként feldolgozni akár nagyszámú háztartás energiaadatait.
És egyre kevésbé az, hogy képesek vagyunk-e invertereket, akkumulátorokat és fogyasztókat egyetlen rendszerben kezelni.
A következő lépés az, hogy a piaci és szabályozási környezet teljes egészében kihasználhatóvá tegye.
És amikor ez megtörténik, lehet, hogy nem egy új energiaközösségi rendszert kell majd elkezdenünk fejleszteni.
A fázismérés svájci bicskája A PZIOT-E02 kétféle helyzetben adhat hatalmas segítséget: 1. Ha nincs P1 portos villanyórád Ilyenkor a PZIOT-E02 önálló fázismérőként működik. Egy fázison képes mérn…
Részletek
A háztartási méretű kiserőművek (HMKE) tulajdonosai számára természetes, hogy figyelik a hálózatba történő visszatáplálást. Ez az érték mutatja meg, mennyi megtermelt energiát nem használ fel a há…
Részletek
Az elmúlt időszakban egyre több magyar háztartásban vált fontossá, hogy ne csak a villanyszámlát lássák, hanem azt is, mi történik valójában a háttérben. Erre ad választ a debreceni fejlesztésű ADA P1…
Részletek
Az eszköz közel 40 adatot gyűjt (fogyasztás, visszatáplálás, fázisparaméterek, meddő energiák, stb..
18 900 Forint Nettó ár: 14 882 Forint
A PZIOT-E02 egy kompakt, DIN sínre szerelhető fogyasztásmérő, ami akár 100A-ig képes pontosan mérn..
12 900 Forint Nettó ár: 10 158 Forint
Egyenes bekötésű 35 cm hosszú adatkábel ADA P1 Meter és kompatibilis eszközökhöz...
1 425 Forint Nettó ár: 1 122 Forint
Előző Oldal: 1 / 13 Követ..
24 892 Forint Nettó ár: 19 600 Forint
