Virtuális energiaközösségek Magyarországon
Virtuális energiaközösségek Magyarországon
Mi történne, ha a napelemünk felesleges energiáját nem egyszerűen visszatáplálnánk a hálózatba, hanem virtuálisan átadhatnánk a szomszédnak, egy családtagnak vagy egy energiaközösség másik tagjának? Néhány éve ez még futurisztikus elképzelésnek tűnt. Ma már az európai szabályozás is ebbe az irányba halad, miközben a szükséges mérési és vezérlési technológia jelentős része már Magyarországon is rendelkezésre áll.
Képzeljünk el egy teljesen hétköznapi helyzetet.
Egy családi ház napelemes rendszere délben éppen 4 kW-tal többet termel, mint amennyit az épület felhasznál. Néhány házzal arrébb egy másik család klímát használ, elektromos autót tölt vagy éppen főz, és ugyanabban a pillanatban 3 kW villamos energiát vételez a hálózatból.
Fizikailag az első ház által betáplált energia a villamos hálózat törvényeinek megfelelően a hálózaton oszlik el, és lokális termelés–fogyasztás esetén jelentős részben már a környéken kialakulhat az egyensúly.
Gazdaságilag azonban jelenleg egészen más történet játszódik le.
Az egyik háztartás betáplál.
A másik háztartás vételez.
A két tranzakció elszámolása jellemzően egymástól függetlenül történik.
De mi történne, ha a rendszer pontosan tudná, hogy ugyanabban az időszakban ki mennyit termelt és ki mennyit fogyasztott – majd a két oldalt virtuálisan össze tudná kapcsolni?
Ezt nevezzük villamosenergia-megosztásnak.
És 2026-ban ez már egyáltalán nem pusztán futurisztikus elképzelés.
A jogszabály már nevet is adott neki
A magyar villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (VET) ma már külön fogalomként definiálja a villamosenergia-megosztást.
A szabályozás szerint aktív felhasználó vagy energiaközösség által termelt villamos energia más felhasználó vagy energiaközösség részére a közcélú hálózaton vagy magánvezetéken keresztül is értékesíthető vagy átadható.
Ez rendkívül fontos változás.
A jog már nem kizárólag azt a klasszikus modellt látja, amelyben van egy erőmű, egy kereskedő és egy fogyasztó.
Megjelent az aktív felhasználó, az energiaközösség, az aggregálás, a villamosenergia-megosztás, valamint több speciális közösségi elszámolási modell fogalma is.
Magyarországon ráadásul már külön szabályozás létezik a társasházi energiaközösségekre, ahol a helyben termelt energia közösségen belüli felhasználása negyedórás mérési adatok alapján is elszámolható.
Sokkal inkább az, hogy mikor válik olyan egyszerűvé és széles körben használhatóvá, hogy egy átlagos háztartás is részt vehessen benne.
Európa ennél is tovább ment
Az (EU) 2024/1711 irányelv már kifejezetten bevezeti az energiamegosztáshoz való jog koncepcióját.
Az európai modell szerint háztartások, kis- és középvállalkozások, közintézmények és más jogosult végfelhasználók aktív felhasználóként vehetnek részt az energiamegosztásban.
A megújuló energia megosztása történhet magánmegállapodás alapján, jogi személyen keresztül vagy akár egy harmadik szereplő, úgynevezett energiamegosztás-szervező segítségével.
Ez a szervező az uniós szabályozási koncepció szerint többek között kezelheti:
- az energiamegosztási megállapodásokat,
- a rendszerüzemeltetőkkel és kereskedőkkel történő kommunikációt,
- a résztvevők szerződéseit és számlázását,
- a rugalmas fogyasztók koordinációját,
- a decentralizált energiatermelők kezelését,
- az energiatárolók működésének támogatását,
- valamint a méréshez kapcsolódó műszaki feladatokat.
Ez azért különösen érdekes, mert ezek jelentős része pontosan olyan informatikai és energetikai funkcionalitás, amelyre egy modern energiakezelő platformot fel kell építeni.
A dinamikus energiamegosztás lehet az igazi áttörés
Az uniós szabályozás egyik legérdekesebb része, hogy az energiamegosztást nem kizárólag előre rögzített százalékok alapján képzeli el.
Az energiát a fogyasztási profilok között statikus, változó vagy dinamikus számítási módszerrel is fel lehet osztani.
Ez gyakorlatilag megteremti az algoritmikus energiaközösség lehetőségét.
| 30 háztartás | éppen többletenergiát termel |
| 45 háztartás | éppen villamos energiát fogyaszt |
| 20 háztartás | akkumulátoros energiatárolóval rendelkezik |
| 10 háztartás | elektromos autót tölt |
| Több rendszer | távolról szabályozható inverterrel vagy fogyasztóval rendelkezik |
Egy intelligens rendszernek nem feltétlenül előre kell eldöntenie, hogy „A termelő energiájának 30%-a B-é, 40%-a C-é”.
A megosztás folyamatosan változhat.
Egy algoritmus figyelembe veheti például:
- a pillanatnyi termelést,
- a pillanatnyi fogyasztást,
- az akkumulátorok töltöttségi szintjét,
- az aktuális vagy várható villamosenergia-piaci árat,
- a hálózat aktuális terhelését,
- az időjárási és termelési előrejelzéseket,
- az elektromos autók rendelkezésre állását,
- a közösség tagjai által meghatározott prioritásokat.
És itt válik igazán érdekessé a GreenHESS technológiája
Egy virtuális energiaközösség működésénél két különböző adatréteget érdemes megkülönböztetni.
A hivatalos pénzügyi elszámolás alapját az elosztói és elszámolási rendszer által elfogadott hiteles mérési adatok jelentik. A jelenlegi magyar közösségi modellekben már megjelent a negyedórás idősoros elszámolás.
Egy intelligens energiaközösség irányításához azonban nem feltétlenül elegendő negyedóránként megtudni, hogy mi történt. A rendszernek lehetőség szerint már közben látnia kell a termelési és fogyasztási folyamatokat.
A GreenHESS Kft. által fejlesztett ADA P1 Meter akár 10 másodperces frissítési gyakorisággal képes a kompatibilis villamos fogyasztásmérőből érkező adatokat továbbítani a HMKE.APP rendszer felé.
Így a platform nem csak a negyedóra végén tudja meg, hogy mi történt.
Gyakorlatilag folyamatos képet kaphat arról, hogy:
- melyik háztartás termel,
- melyik fogyaszt,
- mekkora a hálózati vételezés,
- mekkora a betáplálás,
- hol áll rendelkezésre akkumulátoros kapacitás,
- és hol lenne szükség energiára vagy fogyasztás-áthelyezésre.
az ADA P1 Meter nem a hiteles elszámolási mérőt kívánja kiváltani. A feladata egy nagy sebességű telemetriai és optimalizálási réteg létrehozása a hivatalos mérési infrastruktúra mellett.
A hivatalos elszámolás tehát történhet a hiteles negyedórás adatok alapján, miközben a negyedórán belül a HMKE.APP folyamatosan figyelheti és optimalizálhatja a közösség működését.
Ez technológiailag óriási különbség.
A következő lépcső: nemcsak mérni, hanem beavatkozni
A valós idejű mérés önmagában még csak megmutatja, hogy mi történik az energiarendszerben.
A következő szint az, amikor a rendszer már beavatkozni is képes.
A GreenHESS fejlesztési irányában ezt a szerepet töltheti be többek között az ADA485, amely kompatibilis inverterek és energiatárolók kommunikációját és vezérlését teszi lehetővé.
Be is avatkozhat annak érdekében, hogy kedvezőbb legyen az eredmény.
Például egy közösségi algoritmus dönthet úgy, hogy az egyik háztartás akkumulátorát egy adott időszakban nem tölti tovább, egy másik akkumulátort viszont elkezd tölteni, mert ott várható később nagyobb fogyasztás.
Vagy negatív villamosenergia-piaci ár esetén növelheti a helyi fogyasztást, míg magas ár vagy hálózati csúcs esetén csökkentheti a hálózatról történő vételezést.
Ez már több lehet, mint egy energiaközösség
Itt jelenik meg az egész koncepció talán legérdekesebb része.
A jövő energiaközössége valószínűleg nem egyszerűen napelemekkel rendelkező fogyasztók csoportja lesz.
Sokkal inkább egy virtuális erőműhöz hasonló decentralizált energiarendszer.
Egy megfelelő platform segítségével ugyanaz a közösség képes lehet:
- maximalizálni a helyben megtermelt energia helyi felhasználását,
- csökkenteni a hálózati csúcsterheléseket,
- eltárolni az időszakosan felesleges energiát,
- kihasználni az alacsony vagy negatív tőzsdei árakat,
- csökkenteni a visszatáplálást hálózati korlátozás esetén,
- optimalizálni az elektromosautó-töltést,
- aggregátoron keresztül akár rugalmassági szolgáltatásokban is részt venni.
Ezen a ponton már nem egyszerűen energiamegosztásról beszélünk.
Egy decentralizált energiapiaci infrastruktúráról beszélünk.
Magyarországon már működik egy különösen érdekes előfutár
A magyar szabályozás létrehozta a társasházi energiaközösség speciális modelljét.
Itt az ugyanazon társasházi összekötő berendezéshez kapcsolódó felhasználási helyek közösen használhatják fel a társasházban termelt villamos energiát.
A szabályozás két speciális elszámolási megoldást is lehetővé tesz:
| Modell | Lényege |
|---|---|
| Diszkontált RHD-visszatérítés | A helyben termelt és ugyanazon időintervallumban helyben elfogyasztott energia után meghatározott rendszerhasználati díjelemekből visszatérítés járhat. |
| Megosztási hozzárendelés | A termelt energia negyedórás időintervallumokban a közösség résztvevőihez rendelhető, és ebből korrigált idősoros mérési adat keletkezik. |
A szabályozás indulásakor a diszkontált rendszerhasználati díjvisszatérítés számításánál alkalmazott százalékos érték 99%, és a meghatározott feltételek mellett 2027. december 31-ig üzembe helyezett HMKE esetén ez a paraméter 120 hónapon keresztül változatlan.
Nem azt jelenti, hogy Magyarországon általánosságban megszűnt az RHD az energiaközösségeknél. Azt viszont már mutatja, hogy a szabályozás képes külön kezelni a valóban helyben termelt és helyben felhasznált villamos energiát.
Nem feltétlenül nulla RHD kell – hanem igazságos RHD
Sokat hallani arról az elképzelésről, hogy például azonos hálózati körzeten belüli energiamegosztás esetén teljes rendszerhasználatidíj-mentességet kellene biztosítani.
A kérdés ennél árnyaltabb.
Az európai szabályozás költségalapú hálózati díjakkal számol. Ugyanakkor az Európai Bizottság (EU) 2026/1007 ajánlása már kifejezetten arra ösztönzi a szabályozó hatóságokat, hogy a helyi energiamegosztás hálózati hatásának értékelésekor vegyék figyelembe a hálózati topológiát, és ezt a költségalapú hálózati díjak alkalmazásánál is használják fel.
Más hálózati igénybevételt jelenthet, ha az energia lokálisan, egy szűk elosztói hálózati területen belül egyensúlyozódik ki, mint amikor nagyobb hálózati távolságokon keresztül kell a termelést és a fogyasztást kiegyenlíteni.
A jövő egyik logikus modellje ezért nem feltétlenül a „nulla RHD”.
Sokkal inkább egy hálózathasználat-érzékeny, költségalapú rendszerhasználati díj.
Ha egy energiaközösség képes bizonyíthatóan növelni a helyi önfogyasztást, csökkenteni a hálózati csúcsterhelést és rugalmasan reagálni a rendszer igényeire, akkor ennek gazdasági értéke is lehet.
Mit jelenthetne ez pénzben?
Nézzünk egy erősen leegyszerűsített, kizárólag szemléltető számítást 100 kWh megosztott energiára.
| Hálózati vételezés feltételezett teljes ára | 70 Ft/kWh |
| Termelő hagyományos betáplálási ellenértéke | 5 Ft/kWh |
| Közösségi energia feltételezett ára | 20 Ft/kWh |
| Feltételezett változó hálózati költség | 25 Ft/kWh |
Hagyományos modell
| Szereplő | 100 kWh pénzügyi eredménye |
|---|---|
| „A” termelő | 500 Ft bevétel |
| „B” fogyasztó | 7 000 Ft költség |
Energiamegosztás a példában szereplő teljes hálózati költséggel
| Szereplő | Pénzmozgás | Eltérés a hagyományos modelltől |
|---|---|---|
| „A” termelő | 2 000 Ft bevétel | +1 500 Ft |
| „B” fogyasztó | 2 000 Ft energia + 2 500 Ft hálózati költség | 2 500 Ft megtakarítás |
A fogyasztó teljes költsége ebben az egyszerűsített modellben 4 500 Ft lenne a hagyományos 7 000 Ft helyett.
Most képzeljük el azt a későbbi modellt, amelyben a bizonyítottan lokális hálózathasználat miatt a változó hálózati költség például csak 5 Ft/kWh.
Itt kezd igazán látványossá válni az energiaközösség gazdasági potenciálja.
Van azonban egy kulcsfontosságú tényező: az idő
Nem elegendő azt mondani, hogy „A” háztartás egy nap alatt termelt 10 kWh-t, „B” pedig ugyanazon a napon elfogyasztott 10 kWh-t.
A villamosenergia-rendszer számára az is meghatározó, hogy mikor történt a termelés és mikor a fogyasztás.
Ha „A” 12:00 és 12:15 között 3 kWh-t táplál be, miközben „B” ugyanebben a negyedórában 2 kWh-t fogyaszt, a két energiamennyiség időben összeilleszthető.
Ha „B” azonban csak este használja fel ugyanezt az energiát, akkor már szükség van valamilyen időbeli áthidalásra:
- akkumulátoros energiatárolásra,
- rugalmas fogyasztásra,
- elektromosautó-töltés időzítésére,
- vagy villamosenergia-piaci kiegyenlítésre.
Éppen ezért válik kulcskérdéssé a valós idejű mérés, az energiatárolás és az automatizált vezérlés.
Megvalósítható mindez ma Magyarországon?
Részben már igen.
És ez lényegesen optimistább válasz, mint amit néhány évvel ezelőtt adhattunk volna.
A klasszikus magyar energiaközösség a hatályos szabályozás alapján egyesület, szövetkezet vagy nonprofit gazdasági társaság formájában működhet.
Elsődleges célja nem egyszerűen a pénzügyi haszonszerzés, hanem környezeti, gazdasági vagy szociális közösségi előny biztosítása.
Az energiaközösségről a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nyilvántartást vezet, és bizonyos energetikai tevékenységek külön engedélyhez vagy további piaci szereplők bevonásához kötöttek.
Az energiamegosztás során keletkező kiegyenlítetlenségek kezelését, a mérlegköri felelősséget, a megfelelő mérési és adatcsere-folyamatokat ugyancsak rendezni kell.
Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden energiaközösségnek önállóan kell teljes villamosenergia-piaci infrastruktúrát működtetnie.
A szükséges feladatok egy része megfelelő kereskedőre, aggregátorra, mérlegkör-felelősre vagy más jogosult piaci szereplőre delegálható.
Egy fontos pontosítás a „trafókörzetről”
Az energiaközösségek kapcsán gyakran elhangzik, hogy azok kizárólag azonos utcai kisfeszültségű transzformátor mögött működhetnek.
A szabályozás ennél összetettebb.
A magyar VET a megújulóenergia-közösség tényleges irányításánál olyan hálózati földrajzi feltételt is meghatároz, amely szerint az azt ténylegesen irányító tagok felhasználási helyeinek csatlakozási pontjai és a közösség erőművének vagy tárolójának csatlakozási pontjai ugyanazon nagy/középfeszültségű transzformátorállomási körzetben helyezkednek el.
A valódi áttörés: az „Energy Sharing Engine”
Technológiai oldalról nézve egy modern energiaközösségi rendszer három egymásra épülő rétegre bontható.
Miért különösen érdekes ez a GreenHESS számára?
Sok energiaközösségi projekt a következő sorrendben indul:
- létrehozzák a jogi szervezetet,
- keresnek hozzá mérési rendszert,
- megpróbálnak adatplatformot építeni,
- inverterintegrációt keresnek,
- akkumulátorvezérlést fejlesztenek,
- felhasználói alkalmazást készítenek,
- majd megpróbálják az egészet egymással összekötni.
A GreenHESS esetében ennek jelentős része már ma is létező technológiai alapokra épül.
| Technológia | Szerep |
|---|---|
| ADA P1 Meter | Nagy gyakoriságú fogyasztási és betáplálási telemetria |
| HMKE.APP | Felhőalapú adatgyűjtés, feldolgozás, megjelenítés és automatizálás |
| ADA485 | Inverterek és energiatárolók integrációja, valamint kompatibilis rendszerek vezérlése |
Vagyis nem egy energiaközösséghez próbálunk nulláról technológiát építeni.
Van egy működő technológiai infrastruktúránk, amelyből energiaközösségi rendszer építhető.
Ez nagyon nem ugyanaz.
Európa közben hatalmas piacot épít
Az Európai Bizottság 2026-os Citizens Energy Package csomagja alapján Európában már több mint 8 000 energiaközösség működik.
A Bizottság szerint az energiaközösségekben telepített megújuló kapacitás 2030-ra akár 90 GW nagyságrendet is elérhet, ami akár 25–30 millió háztartás számára teheti lehetővé közösségi megújulóenergia-termelés előnyeinek kihasználását.
A 2026-os európai ajánlások ráadásul több olyan elemet is ösztönöznek, amely közvetlenül egy digitális energiamegosztási platform irányába mutat:
- egységes és digitális energiamegosztási regisztráció,
- interoperábilis adatcsere,
- közel valós idejű mérési adatok hozzáférhetősége,
- dinamikus megosztási kulcsok használata,
- energiamegosztás-szervezők működése,
- aggregátorokkal történő együttműködés,
- mesterséges intelligencia alapú előrejelzés,
- valamint rugalmassági szolgáltatások kialakítása.
Egy új energiapiaci szegmens és egy új digitális infrastruktúra formálódik.
Mi hiányzik még?
Meglepő módon ma már nem elsősorban technológia hiányzik.
Sokkal inkább néhány piaci és szabályozási építőelem teljes körű kialakítása.
És mit látna ebből a felhasználó?
Ideális esetben szinte semmit a háttérben zajló bonyolult folyamatokból.
Pontosan ez az a pont, ahol egy bonyolult energetikai rendszerből valódi tömegtermék lehet.
Hipotézis vagy valóság?
Néhány éve még azt mondtuk volna:
Hipotézis.
2026-ban azonban már egészen más a helyzet.
- Az Európai Unió jogot épít az energiamegosztás köré.
- A magyar Villamosenergia-törvény definiálja a villamosenergia-megosztást.
- Magyarországon létezik energiaközösségi nyilvántartás.
- Megjelent a társasházi energiaközösség.
- Megjelent a negyedórás megosztási hozzárendelés.
- Megjelent a lokális fogyasztáshoz kapcsolódó RHD-visszatérítés.
- Az EU már dinamikus energiamegosztási algoritmusokról beszél.
- Az EU a hálózati topológiát figyelembe vevő díjazás irányába mutat.
- A szükséges mérési, adatfeldolgozási és vezérlési technológia jelentős része pedig már ma rendelkezésre áll.
A legnagyobb akadály ma már nem az, hogy meg tudjuk-e mérni az energiát.
Nem az, hogy képesek vagyunk-e néhány másodpercenként feldolgozni akár nagyszámú háztartás energiaadatait.
És egyre kevésbé az, hogy képesek vagyunk-e invertereket, akkumulátorokat és fogyasztókat egyetlen rendszerben kezelni.
A következő lépés az, hogy a piaci és szabályozási környezet teljes egészében kihasználhatóvá tegye.
És amikor ez megtörténik, lehet, hogy nem egy új energiaközösségi rendszert kell majd elkezdenünk fejleszteni.
amelynek az utolsó hiányzó kapcsolóira várunk.
• 2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról (VET)
• 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet a VET egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról
• 10/2024. (XI. 14.) MEKH rendelet a villamos energia rendszerhasználati díjak alkalmazási szabályairól
• 20/2025. (XII. 22.) MEKH rendelet és indokolása
• (EU) 2024/1711 európai parlamenti és tanácsi irányelv
• Az Európai Bizottság (EU) 2026/1007 ajánlása az energiaközösségek és az önfogyasztás támogatásáról
• European Commission – Citizens Energy Package, 2026
A cikkben szereplő pénzügyi példák szemléltető jellegű hipotetikus számítások. A cikk nem minősül jogi, befektetési vagy villamosenergia-kereskedelmi tanácsadásnak.