54 milliárd forintból jönnek az új okosmérők – de mit nyer ebből a fogyasztó?
Új szakaszba lépett a magyarországi okosmérők elterjesztése. A Magyar Fejlesztési Bank aláírta a támogatási szerződéseket a MAVIR-ral, az E.ON-nal és az MVM-mel az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközéből (RRF) finanszírozott villamosenergia-hálózatfejlesztési és okosmérő-telepítési programokra.
A friss hírek szerint a teljes energetikai program közel 500 milliárd forintos támogatási kerettel indulhat el. Ebből 54 milliárd forintot kifejezetten okos villanyórák beszerzésére és telepítésére fordítanak. Ez azért különösen érdekes, mert néhány héttel ezelőtt még elsősorban arról lehetett beszélni, hogy közel egymillió új okosmérő telepítése szerepel a tervek között. Most azonban már nem pusztán egy tervezett programról beszélünk: a támogatási szerződéseket is aláírták.
De van egy ennél sokkal érdekesebb kérdés: mit nyer az okosmérők tömeges elterjedésével maga a fogyasztó?
Egy okosmérő nem csak a szolgáltatónak lehet „okos”
Az okosmérők egyik legfontosabb előnye a villamosenergia-hálózat üzemeltetője számára, hogy a mérőállás távolról is leolvasható. Nincs szükség arra, hogy valaki havonta leolvassa a mérőt, és az energiafogyasztásról is sokkal részletesebb, idősoros információ állhat rendelkezésre.
Ez azonban csak az okosmérés egyik oldala. A másik oldal maga a fogyasztó. Egy modern háztartásban ugyanis ma már nem feltétlenül csak néhány lámpa, egy hűtőszekrény és egy televízió használ villamos energiát. Egyre több helyen működik:
napelemes rendszer,
otthoni akkumulátor,
elektromos autó,
hőszivattyú,
elektromos bojler,
klímaberendezés,
intelligens otthon,
illetve különböző automatizálható nagyfogyasztók.
Ezek működésének optimalizálásához pedig egy adat különösen értékes: mi történik éppen a ház és a villamosenergia-hálózat között?
Az energiaadat egyre értékesebb lesz
Egy hagyományos villanyórán azt látjuk, mennyi energiát fogyasztottunk összesen. Egy okosmérő ennél lényegesen részletesebb adatokat képes előállítani. A megfelelő mérőtől és interfésztől függően elérhető lehet például:
a pillanatnyi fogyasztás,
a hálózati vételezés,
a hálózati visszatáplálás,
az összes elfogyasztott energia,
az összes visszatáplált energia,
a fázisonkénti feszültség,
a fázisonkénti áramerősség,
valamint a fázisonkénti teljesítmény.
Ezek azonban akkor válnak igazán értékessé a fogyasztó számára, ha maga a felhasználó is hozzáférhet az adatokhoz. Ez az egyik oka annak, hogy egyre fontosabb szerepet kaphatnak az okosmérők felhasználói adatinterfészei.
Itt kerül képbe a P1 port
A P1 port leegyszerűsítve az okosmérő felhasználó felé biztosított adatcsatlakozója. Fontos különbséget tenni: nem minden okosmérő rendelkezik P1 porttal, és az okosmérő nem ugyanaz, mint a P1-es mérő. Emellett fontos tudni, hogy a fizikai csatlakozó megléte mellett sok esetben a hálózati elosztói engedélyezés vagy szoftveres aktiválás is szükséges a szolgáltató részéről ahhoz, hogy az adatok ténylegesen áramolni kezdjenek.
Ha azonban egy mérő rendelkezik megfelelő és aktív P1 felhasználói interfésszel, azon keresztül a fogyasztó helyben is hozzáférhet a mérési adatokhoz:
Nem a következő havi villanyszámlán.
Nem egy nappal később.
Hanem megfelelő mérő esetében akár néhány másodperces időléptékben.
Korábbi magyar okosmérős fejlesztéseknél már megjelent a P1 felhasználói interfész, az új RRF-program társadalmi egyeztetésében pedig szakmai javaslatként szintén felmerült a szabványos P1 porton keresztüli felhasználói adatkiolvasás. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az új programban telepített minden mérő garantáltan rendelkezni fog P1 porttal, de az irány jól látható: az energiafogyasztási adatok szerepe folyamatosan növekszik.
Miért fontos a valós idejű fogyasztás ismerete?
Vegyünk egy egyszerű napelemes háztartást. A napelemes inverter éppen 5000 watt teljesítményt termel. Ez elsőre nagyon jó információnak tűnik, de ebből önmagában még nem tudjuk, hogy a háztartás energiát vásárol a hálózatból vagy energiát táplál vissza.
Ha a ház pillanatnyi fogyasztása 2000 watt, akkor körülbelül 3000 watt többlet indulhat a hálózat felé.
Ha viszont bekapcsol egy nagyobb fogyasztó, és a ház fogyasztása 6000 wattra nő, akkor már körülbelül 1000 wattot a hálózatból kell pótolni.
Az inverter termelése mindkét esetben ugyanaz: 5000 W. A háztartás energetikai állapota mégis teljesen más. Ezért egy intelligens energiamenedzsment-rendszer számára az egyik legfontosabb mérési pont éppen a hálózati csatlakozási pont – vagyis maga a villanyóra.
Az okosmérő adata már vezérlésre is használható
Ha a mérési adat digitálisan hozzáférhető, akkor az már nem csupán egy grafikonon megjelenő szám, hanem egy intelligens rendszer bemeneti adata. Például érzékelhető, hogy a napelemes rendszer pillanatnyilag 3000 watt többletenergiát táplálna vissza a hálózatba. Egy energiamenedzsment-rendszer erre reagálva:
elkezdheti tölteni az otthoni akkumulátort,
elindíthatja az elektromos autó töltését,
bekapcsolhat egy vezérelhető fogyasztót,
módosíthatja az inverter működését,
vagy más automatizálást hajthat végre.
Este ennek az ellenkezője történhet. Ha a háztartás energiát vásárolna a hálózatból, miközben az akkumulátorban rendelkezésre áll elegendő energia, az energiamenedzsment dönthet úgy, hogy inkább az akkumulátorból fedezi a fogyasztást. Az okosmérő tehát önmagában nem energiamenedzsment. Az okosmérő mér, az intelligens rendszer pedig a mérési adat alapján dönt.
A következő lépcső a dinamikus villamosenergia-ár lehet
Az okosmérés jelentősége még nagyobbá válhat a dinamikus villamosenergia-tarifák szélesebb körű megjelenésével. Ha az energia ára időszakonként változik, már nem csak az lesz fontos, hogy mennyi energiát fogyasztunk, hanem az is, hogy mikor. Egy otthoni energiamenedzsment például eldöntheti, hogy mikor érdemes akkumulátort tölteni, mikor érdemes az akkumulátorból fogyasztani, mikor induljon az elektromos autó töltése, vagy mikor érdemes a saját napelemes energiát eltárolni. Ehhez azonban pontos és gyors mérési adat szükséges.
ADA P1 Meter – amikor az okosmérő adata használhatóvá válik
Erre a gondolkodásmódra épül az ADA P1 Meter is. Az eszköz kompatibilis P1 interfésszel rendelkező okosmérőhöz csatlakoztatva képes a villanyóra által biztosított adatokat kiolvasni és digitális rendszerek számára elérhetővé tenni.
A működési lánc leegyszerűsítve: Okosmérő → P1 port → ADA P1 Meter → energiamenedzsment → inverter / akkumulátor / fogyasztó
Így a villanyóra nem egyszerűen egy mérőeszköz marad a mérőszekrényben, hanem az otthoni energiarendszer egyik aktív adatforrásává válik. Az ADA P1 Meterrel kompatibilis mérő esetében nyomon követhető többek között a pillanatnyi hálózati fogyasztás és visszatáplálás, az adatok pedig felhasználhatók megjelenítésre, elemzésre és energiamenedzsment-folyamatokhoz is.
Nem az a kérdés, hogy lesznek-e egyre okosabb mérők
Az 54 milliárd forintos okosmérő-program jól mutatja, hogy a magyar villamosenergia-rendszer digitalizációja folytatódik. A korábbi tervek szerint az RRF-6.7.1 „Okosmérés elterjesztése” program összesen közel 950 000 új okos villanyóra telepítését célozza 2030 végéig. Ez önmagában hatalmas változás. Hosszabb távon azonban valószínűleg nem az lesz a legérdekesebb kérdés, hogy hány okosmérőt szereltek fel, hanem az, hogy mit kezdünk az általuk előállított adatokkal?
Ha az energiaadat eljut a fogyasztóhoz, az otthoni energiamenedzsmenthez, az akkumulátorhoz, az elektromos autóhoz vagy a napelemes inverterhez, az okosmérő egy sokkal nagyobb rendszer első építőelemévé válik. Ebből fejlődhetnek tovább:
az intelligens otthoni energiarendszerek,
a dinamikus tarifák,
a keresletoldali rugalmassági megoldások,
az aggregátori szolgáltatások,
a virtuális erőművek,
és az energiaközösségek.
Az okosmérő telepítése csak az első lépés
A hagyományos villanyóra világában az energiafogyasztás lényegében egy számlázási adat volt. Az intelligens energiarendszerben azonban már egy folyamat bemeneti adata:
Mérünk → kommunikálunk → elemzünk → automatizálunk → optimalizálunk.
Ezért az okosmérők tömeges elterjedése jóval többről szólhat annál, hogy több digitális villanyóra kerül a mérőszekrényekbe. A valódi lehetőség akkor nyílik meg, amikor a mérési adatokat maga a fogyasztó is képes felhasználni. Az okosmérő telepítése tehát csak az első lépés. Az igazi érték az adatban van.